Blog
Címkék
A szokásaink rabságában, avagy a kényelem bére
Tanulságos történet
Nemrég részt vettem egy konferencián, amely a megújult vásárlási szokásokról szólt. Elgondolkodtató, igaz és nagyon tanulságos volt. Az elmúlt évtizedben annyira felgyorsultak a technológiai fejlesztések, hogy egy terméknek minimum tucatnyi másolata készült el, mi emberek viszont nem változtunk.
Nekem jelenleg egy megszokott autómárkám van, elégedett vagyok vele. Azért vettem ezt a típust, mert korábban is ugyanilyen kocsim volt, csak egy korábbi verzió. Az első kocsimat 14 éves korában cseréltem le, de bele sem gondoltam abba, hogy mélyebben beleássam magam az autópiac kínálatába. Korábban ez a márka bevált, nem akartam kockáztatni. A barátom megvette egy másik márka termékét, s döbbenten tapasztaltam, hogy az ő kocsija nemhogy olcsóbb volt, de egy nagyon picivel több extrával van felszerelve. Mondjuk ki: olcsóbb és extrább is az ő autója.
Megszokásból vásárolunk. Nem is vesszük észre azt, hogy amíg 15 évig gurultam az akkor egyik legjobbnak számító kocsimmal, időközben kigurult még 15 másik, korábban Magyarországon ismeretlen márka terméke, amelyek az ismert nagy márkák logója mellett ugyan eltörpülnek, de nem biztos, hogy rosszabbak. Sőt, lehet, hogy jobbak is, csak sokkal többet kell bizonyítaniuk, hogy fennmaradjanak. Mi meg sokszor beleragadunk a kényelembe és az időhiányba, felhívjuk a régi üzletkötőt, aki a "húsz év tapasztalat nem tévedhet" szöveggel elad egy ismertebb gépet olyan áron, amelyért kettő gépet kaphattunk volna. Így van ez minden területen, a mezőgazdasági géppiac területén is.
Miért lenne ebben a szektorban másképp?
Amikor bevezetünk Magyarországon egy terméket, mindig ellátogatunk a külföldi anyavállalathoz. Egy olasz gyárban mosolyogva figyeltem, ahogy egy nagy mezőgazdasági gépmárka logóját marticázzák fel az egyik gépre. Az ismert logokhoz kötjük a minőséget, egy márka pozícióját.
Kinn voltam egy nagy nyugati mezőgép gyárban, nagyon ismert márka. Az úriember, aki koordinált minket, a zuhogó esőben, egy nyitott konténernyi vas mellett magyarázta, hogy ők az alapanyagot csak fedett helyen tárolják. Igen. Ott álltunk az esőben és néztük, ahogy a vasra ömlik a víz. Nehéz volt nem nevetni.
Vagy itt van a másik véglet, az Agrolead. Magyarországon még nem nagyon ismerik, de az oroszoknál és több másik, nálunk fejlettebnek mondható országban már bevált ez a török márka. Ők kipróbálták, működik. Kinn voltunk ebben a török gyárban, amelyben olyan tisztaság, rend és fegyelem volt, amit még eddig sehol sem láttam. Enni lehetett volna a padlóról. Megnéztük a gyártási technológiát, a gépeket és rögtön kezet is ráztunk, elvállaltuk a forgalmazást. Pl a videon látható silózó a nyugati testvérének az árának a feléért kínálja szinte ugyanazt:
Az ügyfeleink eleinte szkeptikusan fogadták, két dolog miatt: török és olcsóbb, mint a nyugati országok terméke. Aztán egy kis idő után lassan kaptuk a telefonokat: „Gyerekek, ez a gödörfúró meg a mulcsoló k.rv.jó, adjatok a trágyaszóró pótkocsira is egy ajánlatot!”
Száz szónak is egy a vége. Merjük kipróbálni az újat, ne legyünk a szokások rabja! Láttunk már drága farmert egy hónap alatt tönkremenni úgy, hogy a gagyinak mondott évekig húzta. S, ha belegondolunk, mindre van garancia, amit érvényesíthetünk!